best of semmi

A büszke tulajdonos, Kertész Viktor képe kedvenc kaktuszáról.

Pimpike, Görögh Zsolti kutyája, és Beleznai Judit képe.

Éjszakai  csónakázás Tiszateleknél.

Bodóné képe.

Fabókné Dobribán Fatime képe 1991 körülről.

A mennyezet.

Ezúton is gratulálok a Fabók családnak a fiúgyermekhez, aki tegnap született.

A kilátás a városra a Termini Imerese - i (Szicília) szirtről leírhatatlan volt.

Nagyi és az unokák.

Benkő Lilla emlékei.

Gondolkodtam, és arra jutottam, hogy egyben kerül bemutatásra, merhogy ez egy sorozat.

Szabó Balázs képei, cím gyanánt eztet mondta: "A felvételek így adják vissza igazán a sepsibodoki szilveszter varázsát".

2002.

Sötét Szabolcs. Bazsa fotója.

Fikusz.

Avola (Szicília) vasútállomás, 2001.

Balatoni nyaraló, kb 2004.

Fabókné Dobribán Fatime fotója.

Egy remek város. Egy remek szilveszter. Egy remek kép.

Barcelona, 1993, szilveszter. Szabó Balázs fotója.

Kávéfőző.

Bodóné képe.

"Na és az étterem, azt látnod kellett volna..."

Kik ezek? És mi van a háttérben? Ördögláb?

1997. október 5. hajnal körül.

Ajánló sznoboknak, művészeknek, bölcsészeknek, tanároknak, kritikusoknak, fotósoknak, esztétáknak, újságíróknak, hülyéknek, akiknek mindent el kell magyarázni.

Ööö…globalizálódó vilá, öö, nem, nem, ez nem jó, ö.. a 21.század technikai,.. nem, nem, ez se, akkor meg, a digitális fényképezés térhódításával, az analóg szinte teljes eltűnésével együtt, a múltba vesztek a képek, amelyek nem sikerültek. A DELETE gomb uralkodik, és megnyomásával eltűnik a kudarc, rossz kép soha nem is volt. Minden szép, a képek tökéletesek, az éjszakában világos a szobor, a mosolyok gyönyörűek, a csoportképen mindenki rajta van, a naplemente olyan, hogy mindjárt besírok, be nem mozdultak a mozdulatok, világosak a sötét szobák, tiszták az emlékek.

Pedig.

Az elrontott képek nem direktek, nem beállítottak, semmi megjátszás, semmi póz. Természetesek, tükörképek, vidámak és bosszantóak.

Övék ez a blog.

Lambéria.

Kérdőjel kategória.

Az emberek utaznak erre, arra. Autóval, busszal, repülővel, vonattal. Néznek kifelé, és akkor meglátnak valamit. Valami szépet. És lefényképezik. Pap Józsi is ezt tette.

Nagyon fasza volt a kéró is.

Spanyolország, 2001.

Még egy ujj-belógós.

Szeged, Tisza-part.

Bozsó Melinda fényképe.

Görögh Zsolti Görögbe.

Éjszakai séta a tengerparton.

Beleznai Judit képe.

Ajánló sznoboknak, művészeknek, bölcsészeknek, tanároknak, kritikusoknak, fotósoknak, esztétáknak, újságíróknak, hülyéknek, akiknek mindent el kell magyarázni.

Ööö…globalizálódó vilá, öö, nem, nem, ez nem jó, ö.. a 21.század technikai,.. nem, nem, ez se, akkor meg, a digitális fényképezés térhódításával, az analóg szinte teljes eltűnésével együtt, a múltba vesztek a képek, amelyek nem sikerültek. A DELETE gomb uralkodik, és megnyomásával eltűnik a kudarc, rossz kép soha nem is volt. Minden szép, a képek tökéletesek, az éjszakában világos a szobor, a mosolyok gyönyörűek, a csoportképen mindenki rajta van, a naplemente olyan, hogy mindjárt besírok, be nem mozdultak a mozdulatok, világosak a sötét szobák, tiszták az emlékek.

Pedig.

Az elrontott képek nem direktek, nem beállítottak, semmi megjátszás, semmi póz. Természetesek, tükörképek, vidámak és bosszantóak.

Övék ez a blog.

Egy napfogyatkozás nem semmi.

Pap Józsi le is fényképezte.

1999. augusztus 11. Ábrahámhegy.

Legjobb barátnőm esküvőjén készült, az ifjú férj látható, is, leginkább.

Kb. 2002.

Márta képe.

Török hold. Djonyorú. 2002, Isztambul. Gajdos Viki.

Barangó a Csigában. 2002 körülbelül. Márta képe.